Toronydaru


Tisztelt Olvasó!

.

Az ember gyermek korában álmodozik sok mindenről, hogy mi szeretne lenni, ha nagy lesz. Pilóta, mozdonyvezető, katona vagy tűzoltó, meg hasonlók járhatnak a kisfiúk fejében.

Be kell vallanom, hogy kinőttem már ebből a korból, túl a 65-ön, mostanáig nem lettem “nagy”, de máig érdekel igen sok olyan dolog amit eddig életem során nem láttam. Visszaemlékszem, amikor nagyobbacska fiúként meg-megálltam egy daru mellett, csak csodálkoztam, hogy hogyan működhet, hogyan tud hatalmas súlyokat úgy felemelni, hogy nem borul el. Arra nem emlékszem, hogy gyermekkori álmaimban darukezelő szerettem volna lenni, de most is érdekel e téma.

Honlapomon lévő másik anyagban látható egy fénykép, mely a debreceni Árpád téri templom torony csúcsán lévő kakas mellől készült, hogy a távolban, valahol a Csapó utca elején folyik egy építkezés. Az ott dolgozó daru -abból az állásból-, magasabb mint a Csonka templom tornya.

DSC_9979

.

Fel kellene oda is menni, gondoltam.

Bár csak minden gondolatom ilyen gyorsan sikerülhetne, igen rövid időn belül engedélyt kaptam erre.

Létra függőlegesen, ferdén, szintről-szintre változatosan, a daru függőleges rácsos szerkezetén belül, és már ott is vagyunk a valamivel több mint 45 méter magasságban a darukezelő fülke szintjén.

DSC_0840 DSC_0839 DSC_0838

.

Az előző fényképen a daru hosszabb, 50 méteres vízszintes gémje látható belülről. Végig járható fémjárdával, de oda már nem engednek. Elmondja a darukezelő, hogy neki mint daruszerelőnek is, ki kell mennie amikor felépítik a darut. Mert a végén lévő kerékre rá kell akasztani a drótkötelet. Irigylem, hogy odamehet, de nem panaszkodom, mert láthatom a kezelőfülkét belülről:

DSC_0833

.

Kapcsolók, gombok, műszerek, két joystick, tiszta, a mai gyermekek számára ismerős számítógépes játék kezelőszervei. És csak a kezelő jobb keze felőli látszik az előző fotón. Másik oldalon hasonló van. Csuda jó játék, pedig itt komoly építkezés folyik.

Egyik műszer táblázatán a legnagyobb szám 6.000 kg.

DSC_0834

.

De ennyit csak akkor emelhet, ha a “macska” a daru törzsétől legfeljebb 2,4 méterre van, mondja el nekem a daru kezelője. Látja rajtam, hogy nem értem, hogy mi az a macska, a nehézgép szerelők nyelvén.

Lefordítja.

Az a vízszintes darugémen guruló szerkezet, melyről lóg a daru emelő horga. Minél távolabb van, annál kevesebbet emelhet. A daru törzsétől 50 méterre már “csak” 1.500 kg-ot.  A macska távolságát is jelzi a kijelző.

Tiszta és világos, és csak ennyit hallottam a “titkokról”. Van még egy túlterhelés korlátozó automatika, -mondja el kérdésemre a darukezelő-, mely leállítja az emelést, ha a a megengedettnél nagyobb súlyt emelnének vele.

Hozzá teszi még, hogy ez egy régebbi konstrukció. Vannak manapság ettől sokkal fejlettebb technikával rendelkező gépek.

De szól az ipari URH rádió, odébb kell tenni az építkezésen valamit. Darukezelő lenéz az ablakon, ezt látja:

.

DSC_0835

.

Rövid, begyakorolt mondatok, mozdulatok, és folyik a munka. Jónak kell lenni az összhangnak a lenti munkatársával, hogy minden rendben menjen. Sokszor előfordul, hogy nem is látja, hogy honnan, mit kell emelnie, vagy hova kell letennie, de lenti munkatársával precízen összedolgozva hibátlanul tudják végrehajtani feladatukat. Elismeréssel nyugtázom mindazt amit elmondott.

Számomra minden érdekes, mégis alig várom, hogy megnézzem a daru többi részét, meg onnan a látványt. A rövidebb gémre az ellensúlyok mellett kimehetek, mert ott biztonságos korlát van.

.

DSC_0554

Villanymotorok, kötél-dobok, vékonyabb-vastagabb drótkötelek, hajtás-rendszerek, és hatalmas beton tömbök, melyek az ellensúlyt képezik, ezek láthatók az előző képen, legalábbis nekem laikusnak.

A következőn pedig az a bizonyos korlát, az én mozgásterem korlátja is, de mehetek a következő kép közepén látható korlát végéig. Örülök, hogy ott lehetek. Családom nem is tudja, hogy hova másztam már megint. Majd kapok a fejemre, de nem számít.

.

DSC_0555

.

A korlát végéről visszanézve ezt láttam:

DSC_0556

.

Ha pedig lenézünk, az sem semmi, hiszen ezért is jöttem ide:

DSC_0558

.

Visszakanyarodva gondolataim elejére, megkeresem a kakast, az Árpád téri templom tornyán:

DSC_0590

.

Innen is látható, hogy annál valamivel alacsonyabban vagyunk. A kakas lábujjai ugyanis 48 m magasságban vannak.

.

Következőkben pedig bemutatom a városról készült felvételeimet:

DSC_0625 DSC_0626 DSC_0627 DSC_0628 DSC_0629 DSC_0630 DSC_0631 DSC_0632 DSC_0633

DSC_0634DSC_0635DSC_0721 DSC_0722 DSC_0723 DSC_0724 DSC_0725

Ezután pedig látható még néhány felvétel a városról:

DSC_0594 DSC_0595 DSC_0598 DSC_0600 DSC_0601 DSC_0602 DSC_0603 DSC_0604 DSC_0681

.

A következő fényképen a Csapó-Burgundia u. sarki tízemeletes ház alattunk:

DSC_0816

Itt fent értettem meg, hogy miért kell ide egy ekkora daru, amikor földszint, két emelet plusz tetőtér magasságú épület épül. Elmondta a darukezelő, hogy a szomszéd tízemeletes ház és a tetején lévő antenna fölé kellett emelkedniük, ezért ez a magas daru.

Elköszöntem a darukezelőtől és elindultam lefelé a darutörzsben, de készítettem még egy fotót a rácsos szerkezeten kinyúlva:

DSC_0842

Lentről pedig a daru, melyről szó volt eddig:

DSC_0858

A rövidebb gém, ahogyan talán helytelenül nevezem, mely végén járhattam:

DSC_0860

.

Az épület, amit építenek Debrecenben a Csapó u. 39-43. sz. alatt van.

IMGP1134

.

Ezen a helyen az utóbbi időben egy foghíj telek volt. Azt megelőzően, a tűzoltó laktanya. Ha pedig visszagörgetjük az idő kerekét néhány évtizeddel, akkor itt volt az “Oláh” elnevezésű katonai laktanya. Erről a laktanyáról is szándékozom írni az egykori katonai ingatlanokról szóló sorozatomban.

Végezetül, de nem utolsó sorban megköszönöm a lehetőséget, hogy előzőeket láthattam, bemutathattam az érdeklődőknek.

Az épület kivitelezői a Dryvit Profi Építőipari Szolgáltató Kereskedelmi Kft. munkatársai.

A Csapó utcai építkezés építésvezetője Karika Csaba, aki az itt látható, olvasható anyag létrejöttét elősegítette. Kettőnk között közvetített Keczán Attila.

Mindkettőjüknek köszönöm!

.

Debrecen, 2015. szeptember 8.

.

vitéz Csizmadia József

.

ui:
.
Szakmai szempontból kértem segítséget Keczán Attilától, az Árpád téri templom felújítását végző építésvezetőtől, mivel Őt már korábban ismertem, hogy az előző anyagban leírtakat nézze már át, hogy nem írtam-e valami nagy butaságot. Azt hiszem jól tettem, így fogalmaz:
.
“… A “rövid gémet” tényleg nem úgy nevezik. A darus szakemberek azt ellengémnek hívják.
Mi építőiparosok is csak tőlük lopjuk el a szakszavakat.
Nekem, mivel sok nagyobb építkezésen vettem részt különösen kedvesek ezek a toronydaruk.
Minden tiszteletem azoké a nyugdíjaskorú sokat megélt kezelőké akik naphosszat ott gubbasztanak a fülkében hidegben, melegben, esőben. Nem megfeledkezve arról, hogy micsoda felelősség van közben a vállukon. …”
.
Köszönöm e sorokat, és várom Karika Csaba véleményét, szívesen helyt adok annak is.
.
vitéz Csizmadia József