Salétrom laktanya


A bevezetőmben említett elgondolásom szerint, a következőkben egy mostanára szinte teljesen eltűnt laktanyát szeretnék bemutatni az érdeklődőknek. A Salétrom laktanyából ugyanis egyetlen épület maradt meg, a fedett lovarda. Egykori fényétől megfosztva, a mai üzemi igényeket szolgálja, mint járműjavító csarnok. Ha nem tudnánk erről az épületről eredeti rendeltetését, akkor külseje még mindig elárulja. Oldalfalának oszlopai szinte azonosak az előzőekben bemutatott Lovassági laktanyában megmaradt lovarda épülete esetében látottakkal.

A laktanya a nevét arról a helyről kapta, ahol felépült. Debrecenben azért ismerik sokan a Miklós utcai kaput. E mellett, az egykori sáncon, a várost körülvevő kerítésen kívül épült fel a Salétromfőző. Kutatásom során erről a területről kaptam a következő térképrészletet, 1814-ben készült rajzot: 2

DVT-311-150

A rajz kissé csalóka, mármint annak tájolása, de ha figyelembe vesszük a jobb oldalán látható északi irányt mutató nyilat, talán minden rendben van.

Az egyik pirossal jelzett épület elé rajzoltam egy sárga X-et. Erre a jelölésre még visszatérek később.

Az 1929-es térképemen ez a terület így néz ki:

Saletrom_lakt

Ez a laktanya a mai Szoboszlói és Salétrom utcák szegletében lévő telken volt. Érdemes még egy gondolat erejéig időzni ennél a térképrészletnél. Látjuk rajta az Erzsébet, Késes és Ispotály utcákat. A Késes utcán vezet a villamossínt jelző vonal a Villamosvasút kocsitelepére. Ha a Késes utcai villamos vonalat balra egyenesen meghosszabbítjuk, akkor a Salétrom laktanya egyik épületének végéhez érünk, pontosan a most is meglévő lovarda épülethez. Érdekesen “rendezte át” e területet az 1944. június 2-i amerikaiak bombázása. De kapott találatot a többi bombázás alkalmával is. Eltűnt a föld színéről e városrészünk. Épp úgy, mint azóta nincs Késes utca. Az Erzsébet utcát kiszélesítették déli irányba, és ha megnézzük most a helyszínt, akkor a Késes utcai villamossín az Erzsébet utcához közel, a déli oldalon a mostani lakóépületek között haladna. A háborús újjáépítéskor került a villamos kocsitelepre vezető villamossín az Ispotály utcára.

Ugyan ezt a területet látjuk az alábbi rajzokon,1 melyeken az épületek nem minden esetben azonosíthatók be. De figyelembe kell venni, hogy az idők folyamán építettek, bontottak elődeink is. Itt érdemes azt is megemlíteni, ha már az előbb a háborús károkat emlegettem, hogy a laktanyát már a második világháború előtt, lebontották. A következő rajzon látható szükség lakásokat 1937-ben.1 Átvészelte jelentősebb károk nélkül a háborút az alábbi rajzon felül látható 1927 tájékán épült, most is meglévő, Szoboszlói út 2. szám alatti háromemeletes lakóház.

DSCF7860 hrajz_0022

Az utolsó rajzon 1 a lovardát már mint “Katonai autógarage” jelölik, mivel volt ez egy ideig gépkocsizó laktanya is.

A következőkben néhány részlet “Debreczen sz. kir. városnak a Salétrom laktanyában lévő … épületek és építmények részletes törzskönyvi adatai” – ból, mely feljegyzés 1929. április 6-án készült: 1

.

Épületek és építmények:

I. sz. Legénységi épület

74,55 x 9,86 méter méretű, földszintes, tömör tégla falú épület, nyeregtetővel, cserép fedéssel.

II. sz. Benzin raktár

20,37 x 6,76 méter méretű

III. sz. Árnyékszék épület

IV. sz. /:Garáge:/ Fedett lovarda épület

54,12 x 21,25 méter méretű, földszintes, tömör tégla falú épület, oldalerősítő pillérekkel, fa szerkezetű nyeregtetővel, pala fedéssel. Kívül-belül vakolva és meszelve.

V. sz. őrszoba épület

5,55 x 5,00 méteres, földszintes, fa vázas, félereszes, tégla kitöltéssel épült kátránypapír fedéses épület.

VI. sz. Árnyékszék épület

VII. sz. Kovács műhely épület

9,00 x 6,30 méter méretű, földszintes, tömör tégla falú épület féleresz tetővel, cserép fedéssel.

VIII. sz. Bádogos műhely épület

5,40 x 4,60 méter méretű, földszintes, téglafalú épület féleresz tetővel, kátránypapír fedéssel.

IX. sz. Raktár épület

38,70 x 10,00 méter méretű, földszintes, tégla alapon favázas, nyeregtetős, kátránypapír fedésű épület.

X. sz. Raktár épület

10,15 x 9,65 méter méretű, földszintes, tégla alapú, favázas épület, két oldalon téglakitöltéssel, két oldalon deszka oldallal, nyeregtetővel, kátránypapír fedéssel.

Kerítések

215 m hosszú 2,30 m magas deszkakerítés 2 db. 3,00 m széles deszka kapuval és 2 db. egyszárnyú kiskapuval. Valamint 50,00 m hosszú 45-ös téglafal kerítés 2,40 m magasságban.

 

Álljon itt még egy számomra érdekes bejegyzés az épület törzskönyv mellékletében a Nyilvántartó lapon, 5 cs. 322. ügyszám alatt bejegyezve, mely bejegyzés dátuma sajnos nem derül ki: 1

“… Lovarda bérlet 1000 □-öl és jogelismerési díja az 1873. V. 8-án kötött szerződés szerint 3 drb. császári arany.”

Nemigen tudnám most megmondani, hogy hányszor tankolhatnám tele ebből a pénzből az autómat.

Ezek után vissza a mába.

 A napjainkban készült fényképeimen látható az egykori lovarda, mai mivoltában:

DSCF5564 DSCF5569 DSCF5571

DSCF5572

Most térek vissza a bevezetőmben említett sárga X-el megjelölt épületre. Mint írtam, a laktanya területén a lovardán kívül nem maradt semmi. Számomra talán ezért is, rendkívül értékes rajzot és információt kaptam kutatásom során. Az alábbi rajzot: 3

Debrecen ábr.024

Ezt a rajzot a sokak által ismert Zoltai Lajos készítette, és írta rá a következő szöveget:

“Miklós utcavégén a lebontásra váró Salétromkaszárnya. 1784-1854 közt salétrombeváltó és tisztitótelep. Empire izlésű néhány szép ablakrostélya még épségben van.”

Szerintem ezen a rajzon a középső boltíves kaputól jobbra látható épületrész ablakai  közül hat ablakon vélem felfedezni a felirat szerinti ablakrostélyokat, rácsokat. Ugyanezt az épületet jelöli szerintem a fentebb látható, 1932. évszámmal megjelölt helyszínrajz is, a laktanyaterület északi sarkában, a jelenleg is meglévő piros vonallal körbehatárolt lakóépülethez legközelebb. Ez elé az épület elé rajzoltam az első képen a sárga X-et, mert szerintem ezek az épületek ugyanazok. Talán nem tévedek nagyot?

Végül az előbb említett információ, mely szerint az itt emlegetett ablakrácsok most is megvannak. Hívta fel figyelmemet erre Papp József úr, a Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának főmunkatársa, Kós Károly és Podmaniczky-díjas díjas helytörténet-kutató, a Mikrofilmtárban történt kutatásom alkalmával, mint említette ugyanezt nekem “Cs” tanár úr is, ha már korábbi írásom során nevét így említettem.

Ha megállunk a Déri téren a Múzeummal szemben, akkor a tér jobb oldalán lévő épület térre néző ablakai közül hat ablakon láthatjuk a szóban forgó ablakrostélyokat, rácsokat. Tessék azokat megcsodálni a helyszínen is, és mások figyelmét is felhívni erre a szerintem páratlan értékre! Nem utolsó sorban ez úton kérem az épület gazdáját is, hogy e tények figyelembe vételével óvják, tartsák azokat karban!

Ezek a fotók ott készültek:

DSC_3988 DSC_3989 DSC_3990 IMGP7935 IMGP7937 IMGP7938 IMGP7939

DSC_3976 DSC_3972

.

Egy eltűnt laktanyáról írtam, nem sokat ugyan, de annál nagyobb lelkesedéssel. Köszönöm, ha idejét áldozta ennek elolvasására.

.

Forrás:

1  A Debrecen MJV. Polgármesteri Hivatal Mikrofilmes Adattára anyagából Papp Józseftől,  Kós Károly és Podmaniczky-díjas helytörténésztől, az Intézmény főmunkatársától kaptam.

2  Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára anyagából.

3  debreceni Déri Múzeum anyagából

.

Debrecen, 2014. szeptember 5.

.

vitéz Csizmadia József